Hirdetések


Amit érdemes tudni a japán földrengésekről

2020. Július 23. 95

A temérdek közismert tény közül, amit Japánról általában tudni lehet a földrengések gyakorisága mind közül a legkellemetlenebb. A múltban átélt katasztrófák rendkívül pusztítók voltak, ugyanakkor óriási lendületet adtak a technológiai fejlődéshez és az emberi ellenállóképesség megnöveléséhez. Japánban mára már minden épület úgy van kialakítva, hogy képes legyen ellenállni erős rengéseknek is, éppen ezért Japán a világ egyik legbiztonságosabb országa földrengés idején.


1. Japán földrengések története


A japán szigetek négy tektonikus lemezen vagy annak közelében helyezkednek el, melyek folyamatosan egymással ellentétes irányba mozdulnának és ezért folyamatosan összefeszülnek. A földrengés akkor következik be, amikor a nyomás hirtelen felszabadul. Nem meglepő tehát, hogy Japán a világ egyik szeizmikusan legaktívabb térsége.


A legősibb hiteles feljegyzés, amely földrengésről tesz említést több, mint 1500 éves. Az itt történt földrengések rendszeres és részletes nyilvántartásba vétele csak a 19. században kezdődött meg, ezt nevezik Shindo szeizmikus skálának.


Éppen ezért informatív írásos beszámolókat csak a közelmúltban történt katasztrófákról találunk. Ilyen dokumentált katasztrófák voltak például a Nagy Kanto Földrengés 1923-ban, a Nagy Hanshin Földrengés 1995-ben és a Nagy Tohoku Földrengés 2011-ben.


2. A Shindo-skála


Shindo (震度) szó annyit tesz, hogy a “remegés foka”, tehát ennek a módszer segítségével vált a rengés intenzitása mérhetővé. Ettől eltér a szélesebb körben alkalmazott Richter-skála, ami a kibocsátott energia nagyságát mutatja meg.


A legfontosabb különbség a két módszer között, hogy a Shindo-skála segítségével egy földrengést eltérő adatokkal is jellemezhetik, attól függően, hogy hol mérték, míg a Richter-skála esetében csak egy adat adható meg.


A Shindo-skála hét fokozatú, ahol az egyes a leggyengébb, míg a hetes a legerősebb pusztítást jelenti, leírja miként hatott a rengés az emberekre, épületekre, más épített szerkezetekre és a talajra.


A hetes intenzitású rengés következtében például az emberek elvesztik az egyensúlyukat/ elesnek, a falak és ablakok megrongálódnak, valószínűsíthetően az összes épületben jelentős kár keletkezik és a talajon is repedések jelentkeznek. Ilyen hetes erősségűként regisztrálták a Shindo-skálán a Tohoku-földrengést 2011-ben.


3. Földrengésbiztos technológia


Japán a földrengésekkel szemben ellenálló technológiákban piacvezető, olyan infrastruktúra megalkotására képesek, melyek az igazán nagy behatással szemben is hatékonyak tudnak lenni. A földrengésbiztos szerkezetek lengéscsillapítókra épülnek, amelyek akár olyan egyszerűek konstrukciók is lehetnek, mint egy pár centiméter vastagságú gumibetét, ezen megoldások segítenek elnyelni a mozgást és csillapítani az épületek kilengését.


A japán építkezéseket uniformizálták, így az épületek szintjei egyenletes távolságban és a magasságban helyezkednek el, ami szintén segíti a földrengések okozta károk mérséklését.


4. Korai riasztás


A japán Kinkyū Jishin Sokuhō rendszer (緊急地震速報), olyan riasztórendszer, amely a szenzorok legkisebb eltérés észlelésekor is figyelmeztető jelzést küldenek. Ezek az üzenetek megjelennek a TV-ben, a rádióban és a mobiltelefonokon is, hogy minél gyorsabban, minél több embert tudjanak informálni a veszélyről. A cél az, hogy a lehető legtöbb életet mentsék meg, hiszen néhány másodperc is elegendő lehet ahhoz, hogy az lakosok felkészülhessenek a nagyobb rengésekre és fedezékbe vonulhassanak.


A kiépített hálózat miatt, minden telefonnak képesnek kell lennie arra, hogy észlelje a vészjelzéseket. A legtöbb esetben még a repülő üzemmódba állított készülékkek is képesek fogadni a figyelmeztető üzenetet, ami néha ijesztőbb, mint maga a rengés. Persze, biztonságba vonulni még mindig jobb, mint későn bánkódni!


5. Gyakorlat és evakuálás


A földrengési gyakorlatokat gyakran tartanak és már kicsi kortól arra nevelik a gyerekeket, hogy soha ne becsüljék alá a természet erejét. Az iskolákban rendszeresen tartanak próba evakuálásokat, ezenfelül minden szomszédságnak megvan a maga evakuálási pontja, ahova veszély esetén mennie kell. Ezek általában nyílt terek távol az épületektől.


Ha Japánban élsz és nem tudod, hogy van a helyi evakuálási pont, be tudsz menni az önkormányzatra vagy helyi irodába, ahol megmutatják a térképen a gyülekezés pontos helyét.



6. Túlélőcsomag


Az országos és regionális szervek azt ajánlják a lakosságnak, hogy mindig legyen kéznél, összekészítve egy vészhelyzeti csomag, amit az ember magához tud ragadni menekülés közben.


A túlélőcsomagnak a következőket kell tartalmaznia:


  • Elegendő, nem romlandó élelem és víz három napra
  • Hordozható orvosi doboz az alapvető készlettel, mint például kötszer, fertőtlenítőszer, vény nélkül kapható gyógyszerek és géz
  • Fáklya
  • Hordozható rádió
  • Elemek
  • Készpénz
  • Öngyújtó vagy gyufa
  • Vastag zokni és kesztyű
  • Törölköző és nedves törlőkendő
  • Csereruhák
  • Vészhelyzetben hívhatók listája

Fontos még, hogy mindig legyen nálunk azonosításra alkalmas dokumentum evakuálás esetére. A lakcímkártya és az útlevél abban segít, hogy bármikor értesíteni tudjanak minket.


Annak ellenére, hogy Japán a világ szeizmikusan legaktívabb helye, egyben a legbiztonságosabb is, ahol átélhetsz egy földrengést, köszönhetően az itt kiépített és fenttartott infrastruktúrának és hálózatnak, amely arra szolgál, hogy életeket mentsen, azonban vannak olyan előkészületek, amiket nekünk kell megtennünk a biztonságunk érdekében, ha a nagy rázkódás jönne.


Illusztráció: pakutaso

Érdekes bejegyzések


2020. Augusztus 03.

Shodō – a japán szépírás művészete

2020. Augusztus 01.

7 Érv, hogy miért menj ki Japánba tanulni

2020. Augusztus 01.

Hogyan dolgozz Japánban diploma nélkül

2020. Augusztus 01.

Miért gyere júliusban Japánba?

2020. Augusztus 01.

Japán szaké – az ízek rejtett világa

2020. Július 30.

Hogyan tanulj meg japánul a Netflix segítségével

2020. Július 30.

Japán szavak, amikre szükséged lesz, hogy lakást tudj bérelni Japánban

2020. Július 25.

Az élet Oszakában: Étel, szórakozás és történelem

2020. Július 25.

Tanuljunk japánul az animékből: Hasznos?

2020. Július 24.

Japán ételek, amiket muszáj kipróbálnod

2020. Július 23.

Sama, san, kun, chan: A japán udvariasság

2020. Július 23.

Amit érdemes tudni a japán földrengésekről

2020. Július 23.

Lakásdíjak Japánban

2020. Július 23.

Zaibatsu és "Keiretsu" – Értsük meg Japán vállalati csoportjait

2020. Július 23.

Japán buborékgazdasága az 1980-as években

2020. Július 23.

Miért viselnek a japánok maszkot: Vessünk egy pillantást az egészségre, az etikettre és a kultúrára

2020. Július 23.

Rövid bepillantás a japán anime történetébe

© 2020 animefilmek.hu - animék, japán nyelv és kultúra, ingyenes tanulás és információk Japánról magyarul