Amit érdemes tudni a japán földrengésekről

A temérdek közismert tény közül, amit Japánról általában tudni lehet a földrengések gyakorisága mind közül a legkellemetlenebb. A múltban átélt katasztrófák rendkívül pusztítók voltak, ugyanakkor óriási lendületet adtak a technológiai fejlődéshez és az emberi ellenállóképesség megnöveléséhez. Japánban mára már minden épület úgy van kialakítva, hogy képes legyen ellenállni erős rengéseknek is, éppen ezért Japán a világ egyik legbiztonságosabb országa földrengés idején.

1. Japán földrengések története

A japán szigetek négy tektonikus lemezen vagy annak közelében helyezkednek el, melyek folyamatosan egymással ellentétes irányba mozdulnának és ezért folyamatosan összefeszülnek. A földrengés akkor következik be, amikor a nyomás hirtelen felszabadul. Nem meglepő tehát, hogy Japán a világ egyik szeizmikusan legaktívabb térsége.

A legősibb hiteles feljegyzés, amely földrengésről tesz említést több, mint 1500 éves. Az itt történt földrengések rendszeres és részletes nyilvántartásba vétele csak a 19. században kezdődött meg, ezt nevezik Shindo szeizmikus skálának.

Éppen ezért informatív írásos beszámolókat csak a közelmúltban történt katasztrófákról találunk. Ilyen dokumentált katasztrófák voltak például a Nagy Kanto Földrengés 1923-ban, a Nagy Hanshin Földrengés 1995-ben és a Nagy Tohoku Földrengés 2011-ben.

2. A Shindo-skála

Shindo (震度) szó annyit tesz, hogy a “remegés foka”, tehát ennek a módszer segítségével vált a rengés intenzitása mérhetővé. Ettől eltér a szélesebb körben alkalmazott Richter-skála, ami a kibocsátott energia nagyságát mutatja meg.

A legfontosabb különbség a két módszer között, hogy a Shindo-skála segítségével egy földrengést eltérő adatokkal is jellemezhetik, attól függően, hogy hol mérték, míg a Richter-skála esetében csak egy adat adható meg.

A Shindo-skála hét fokozatú, ahol az egyes a leggyengébb, míg a hetes a legerősebb pusztítást jelenti, leírja miként hatott a rengés az emberekre, épületekre, más épített szerkezetekre és a talajra.

A hetes intenzitású rengés következtében például az emberek elvesztik az egyensúlyukat/ elesnek, a falak és ablakok megrongálódnak, valószínűsíthetően az összes épületben jelentős kár keletkezik és a talajon is repedések jelentkeznek. Ilyen hetes erősségűként regisztrálták a Shindo-skálán a Tohoku-földrengést 2011-ben.

3. Földrengésbiztos technológia

Japán a földrengésekkel szemben ellenálló technológiákban piacvezető, olyan infrastruktúra megalkotására képesek, melyek az igazán nagy behatással szemben is hatékonyak tudnak lenni. A földrengésbiztos szerkezetek lengéscsillapítókra épülnek, amelyek akár olyan egyszerűek konstrukciók is lehetnek, mint egy pár centiméter vastagságú gumibetét, ezen megoldások segítenek elnyelni a mozgást és csillapítani az épületek kilengését.

A japán építkezéseket uniformizálták, így az épületek szintjei egyenletes távolságban és a magasságban helyezkednek el, ami szintén segíti a földrengések okozta károk mérséklését.

4. Korai riasztás

A japán Kinkyū Jishin Sokuhō rendszer (緊急地震速報), olyan riasztórendszer, amely a szenzorok legkisebb eltérés észlelésekor is figyelmeztető jelzést küldenek. Ezek az üzenetek megjelennek a TV-ben, a rádióban és a mobiltelefonokon is, hogy minél gyorsabban, minél több embert tudjanak informálni a veszélyről. A cél az, hogy a lehető legtöbb életet mentsék meg, hiszen néhány másodperc is elegendő lehet ahhoz, hogy az lakosok felkészülhessenek a nagyobb rengésekre és fedezékbe vonulhassanak.

A kiépített hálózat miatt, minden telefonnak képesnek kell lennie arra, hogy észlelje a vészjelzéseket. A legtöbb esetben még a repülő üzemmódba állított készülékkek is képesek fogadni a figyelmeztető üzenetet, ami néha ijesztőbb, mint maga a rengés. Persze, biztonságba vonulni még mindig jobb, mint későn bánkódni!

5. Gyakorlat és evakuálás

A földrengési gyakorlatokat gyakran tartanak és már kicsi kortól arra nevelik a gyerekeket, hogy soha ne becsüljék alá a természet erejét. Az iskolákban rendszeresen tartanak próba evakuálásokat, ezenfelül minden szomszédságnak megvan a maga evakuálási pontja, ahova veszély esetén mennie kell. Ezek általában nyílt terek távol az épületektől.

Ha Japánban élsz és nem tudod, hogy van a helyi evakuálási pont, be tudsz menni az önkormányzatra vagy helyi irodába, ahol megmutatják a térképen a gyülekezés pontos helyét.

6. Túlélőcsomag

Az országos és regionális szervek azt ajánlják a lakosságnak, hogy mindig legyen kéznél, összekészítve egy vészhelyzeti csomag, amit az ember magához tud ragadni menekülés közben.

A túlélőcsomagnak a következőket kell tartalmaznia:

• Elegendő, nem romlandó élelem és víz három napra
• Hordozható orvosi doboz az alapvető készlettel, mint például kötszer, fertőtlenítőszer, vény nélkül kapható gyógyszerek és géz
• Fáklya
• Hordozható rádió
• Elemek
• Készpénz
• Öngyújtó vagy gyufa
• Vastag zokni és kesztyű
• Törölköző és nedves törlőkendő
• Csereruhák
• Vészhelyzetben hívhatók listája

Fontos még, hogy mindig legyen nálunk azonosításra alkalmas dokumentum evakuálás esetére. A lakcímkártya és az útlevél abban segít, hogy bármikor értesíteni tudjanak minket.

Annak ellenére, hogy Japán a világ szeizmikusan legaktívabb helye, egyben a legbiztonságosabb is, ahol átélhetsz egy földrengést, köszönhetően az itt kiépített és fenttartott infrastruktúrának és hálózatnak, amely arra szolgál, hogy életeket mentsen, azonban vannak olyan előkészületek, amiket nekünk kell megtennünk a biztonságunk érdekében, ha a nagy rázkódás jönne.