Hirdetések


Japán szaké – az ízek rejtett világa

2020. Augusztus 01. 63

Rideg szamurájok, gazdag földesurak, mennyei uralkodók, sőt még a rizsföldek farmerei is köszöntötték az istenségeket szakéval (酒). Ennek a szesznek több, mint ezer éves múltja van. Az italt komplexitásáért, egyszerűségéért és változatosságáért is dicsérték a történelem során.


És még mindig tarol! 🇯🇵


Tarts velem a japán szaké világába, ahol megismerjük a történetét, az ízét, és tippeket adok neked, hogyan juss el egy szaké főzdébe, amíg Japánban tartózkodsz.


A nyugodt időkért, elő a szakéval!


Mi a japán szaké?


Ha szóba kerül a japán szaké, sokan, tévesen más japán szeszekre gondolnak. A sör, a whiskey, a bor, és a nihonshu (日本酒) bizonyos értelemben mind ’szakék’. Ebben a cikkben, amikor a szakéról lesz szó, én a nihonshoról fogok beszélni. Ez egy szeszes ital, ami rizsből, vízből és kōjiból áll össze. A kōji egyfajta penész, amely a rizsre szórva elindítja azt a fermentációs folyamatot, amelynek hatására a felszabaduló enzimek a keményítőt cukorrá alakítják. És azt mind tudjuk, hogy abból a cukorból mi lesz, nemde? Pontosan, alkohol.


Azt is tudjuk, hogy a japánok szeretik a rizst, igaz? Várj, ez így nem írja le elég pontosan. Azt is tudjuk, hogy a japánok megőrülnek a rizsért, igaz? Főleg a jó minőségűért. És természetesen a szaké sem kivétel ez alól, mivel, hogy szinte csak rizsből áll. Természetesen az a rizs, nem csak egyszerű rizs. Az a rizs, amit az onigirikben (rizslabda) és a sushikban találsz, igazából elég messze állnak a szaké főzéshez szükséges rizstől. Például, a szakéhoz szükséges rizs 30%-kal nagyobb, mint az átlagos verzió, több keményítőt, és sokkal kevesebb zsírt és fehérjét tartalmaznak. Ráadásul a rizsszemek rétegei is jobban kiegyenlítődnek, ami sokkal kedvezőbb ahhoz a nagyon-nagyon fontos csiszolási eljáráshoz. A szakét sokszor emlegetik rizsborként, amelynek hála, tévesen ráragadt ez az elnevezés. Pedig több köztük a különbség, mint a hasonlóság! Míg a bort érlelik, a szakét konkrétan főzik, mint a sört. A borhoz képest, a szakénak magasabb az alkoholtartalma, átlagosan 15-16 fok közötti. És nem utolsó sorban a szaké főzéshez rizst használnak. Kizárólag!


A sört jó esetben jéghidegen, a bort már kevésbé, fogyasztják, a szakéhoz mindkét mód megfelelő. Vannak mindentudó ’profik’, akik azt állítják, hogy langyosan érdemes fogyasztani, mivel úgy felerősödnek benne az ízek. Jobban nem is tévedhetnének! A szakét tényleg lehet a borhoz és a sörhöz ajánlott, hasonló hőmérsékleteken fogyasztani. A legtöbbször a szakéfőzők előre eldöntik, hogyan lenne érdemes az ő szakéjukat fogyasztani, melegen vagy hidegen. De kipróbálhatod mindkét utat, az egyik úgyis jobb lesz, mint a másik. Próbáld ki így is, úgy is! Sokan hiszik azt, hogy a japán ételek és italok fogyasztásának egy szigorú séma szerint kell történnie, pedig az igazság pont az ellenkezője. Hogyha valamit unorthodox módon szeretnél enni vagy inni, hajrá! Csak a ’sehogy’ a rossz út.


A szaké története


A szaké nagyjából 1000 éve létezik, és azt állítják, hogy az egész sztori egy farmerral kezdődött, aki túl sokáig hagyta főni a rizsét, ami miatt elkezdett megpenészedni. Mivel a japánok azt vallják, hogy kidobni valamit pazarlás, szegény farmernak nem volt más választása, mint valamilyen módon konzumálni a rizst. Akármennyire is taszító volt a penészes külső. És voila – megszületett a szaké. Nos, akár igaz ez a történet, akár nem, nem tudhatjuk biztosan, de a szaké elképesztően népszerű lett az Edo periódusban (1603-1868), miután feltaláltak egy új főzési metódust, ami által pasztőrizálni. Ennek a módszernek a lényege, hogy az adott élelmiszert hirtelen 60-90 fok körülire hevítik, majd hirtelen visszahűtik eredeti hőmérsékletére, aminek az eredménye, hogy az ételben, vagy italban levő baktériumok nagy része elpusztul.


A szakét eredetileg, főleg esküvőkön, temetéseken és örömködéseken fogyasztották. Manapság ez teljesen megváltozott. Ma már akkor iszol szakét, amikor akarsz, akár mámorító sushi közben, zamatos kushiyaki (nyársétel) mellett, vagy csak egy hosszú fárasztó nap után a haverokkal egy bárban. Minden idő szaké idő, majdnem.


Széles ízválaszték


A rizsszemeket különböző módokon csiszolják, az alapján, hogy milyen kategóriájú szakét készítesz, majd szétválasztják őket, a csiszolás mértékétől függően. Például néhány módszer után a rizsnek csak a 30%, 40% vagy 60%-a marad meg. Egy ökölszabály, hogy minél többet csiszolod, annál jobb minőségű lesz. A csiszáláson kívül egy másik nagyon fontos pontja a szaké gyártásnak, hogy adsz-e hozzá disztillált alkoholt vagy sem. Alkohol hozzáadásával a szaké karakterisztikája és íze megváltozik. Természetesen sok más tényezőtől is befolyásolja a szaké ízét, például a szaktudás és a regionalitás. Most következzen pár szaké kategória, más néven shu (酒).


1. Fūtsū


A rizsszem akár egyáltalán nincs csiszolva, míg egy kevés disztillált alkoholt hozzáadtak. Egy kedvelt alternatívája a Masami „karakuchi gold”.


2. Junmai


Nincs hozzáadott alkohol. A Jinmai egy közkedvelt édes, füstös ízű változata az Ama no to „Heaven’s door”.


3. Honjozo


Legalább a rizs 30%-át lecsiszolták, és hozzáadtak egy kevés alkoholt. A “Nanbubijin Honjozo Dry” egy erős, csípős karakterű szaké.


4. Ginjo


Egy jó minőségű szaké, amely tökéletes a kezdők számára. A csalódás valószínűsége elég csekély, ha ezzel kezded meg utadat a szakék világába. Körülbelül a rizsszemek felé csiszolják le, ami azt jelenti, hogy az ára is kicsit magasabb lesz, mint az előző versenyzőknél. Nem fogod megbánni, ha a “Kikusui Organic Junmai Ginjo”-t választod.


5. Daiginjo


Felsőpolcos szaké minden értelemben. Több, mint a rizs felét lecsiszolták, megnyitva előtted a magas szintű szakék birodalmát. Ezzel nem foghatsz mellé. A Masumi Yumedono “Mansion of Dreams” egy elég jó minőségű szaké, barackos hatással.


6. Namazake


Szüretlen, pasztőrizálatlan szaké, vagyis nem hevítették fel. A hevítés általában a szaké készítés része, mivel tisztítja és megformálja benne az ízeket. A Namazake tehát nem biztos, hogy a legjobb választás, ha most kóstolnád először a szakét. Ha mégis hozzájutsz egy üveghez, tarts hidegen, máskülönben könnyen megromlik! Ha mégis győz a kíváncsiság és kipróbálnád, tedd a Masumi Sake “Namazake”-val, amelyet április és szeptember között árulnak.


Illusztráció: pakutaso

Érdekes bejegyzések


2020. Augusztus 03.

Shodō – a japán szépírás művészete

2020. Augusztus 01.

7 Érv, hogy miért menj ki Japánba tanulni

2020. Augusztus 01.

Hogyan dolgozz Japánban diploma nélkül

2020. Augusztus 01.

Miért gyere júliusban Japánba?

2020. Augusztus 01.

Japán szaké – az ízek rejtett világa

2020. Július 30.

Hogyan tanulj meg japánul a Netflix segítségével

2020. Július 30.

Japán szavak, amikre szükséged lesz, hogy lakást tudj bérelni Japánban

2020. Július 25.

Az élet Oszakában: Étel, szórakozás és történelem

2020. Július 25.

Tanuljunk japánul az animékből: Hasznos?

2020. Július 24.

Japán ételek, amiket muszáj kipróbálnod

2020. Július 23.

Sama, san, kun, chan: A japán udvariasság

2020. Július 23.

Amit érdemes tudni a japán földrengésekről

2020. Július 23.

Lakásdíjak Japánban

2020. Július 23.

Zaibatsu és "Keiretsu" – Értsük meg Japán vállalati csoportjait

2020. Július 23.

Japán buborékgazdasága az 1980-as években

2020. Július 23.

Miért viselnek a japánok maszkot: Vessünk egy pillantást az egészségre, az etikettre és a kultúrára

2020. Július 23.

Rövid bepillantás a japán anime történetébe

© 2020 animefilmek.hu - animék, japán nyelv és kultúra, ingyenes tanulás és információk Japánról magyarul